Az emelkedő amerikai állampapírhozamok miatt elkezdhetnek azon gondolkodni a befektetők, hogy vajon a hozamemelkedés milyen mértékben fog kárt okozni a piac kockázatosabb területein, és mennyire fog negatívan hatni arra a ralira, amely idén a részvényektől kezdve a bitcoinig számos eszköz árfolyamán felfelé lökte.
Szokatlan kép tárul a befektetők elé az elmúlt egy hétben: a kínai jegybank három beavatkozást is végrehajtott, hogy mentse a jüant, illetve hogy erősítse az ország gazdaságát. Az ingatlanpiaci szereplők és az árnyékbankrendszer adósságválsága kiegészül egy deflációs folyamattal is, amit csak tetéznek a mélyben meghúzódó demográfiai problémák. Azonban az elemzők még mindig pozitív GDP-adatokra számítanak az országból, de egyre többen számítanak arra, hogy egy elveszett évtizedre készülhet Peking, amely az 1990-es évek japán gazdasági környezetéhez hasonló lefolyású elnyúló válságot hozhat.
Repül az idő, mindjárt kezdődik az iskola, de vele együtt lesz még egy fontos dolog szeptember 1-jén. A Moody’s vizsgálja majd hazánk adósbesorolását. A közeljövőnél azonban jóval érdekesebb kérdés, hogy mit tartogat számunkra az elkövetkező egy-két év. Vajon az elmúlt egy év leminősítési hulláma átmeneti csupán, vagy egy új trend kezdete?
Az amerikai kincstárjegyek hozamának a Federal Reserve szigorítási törekvései és a gazdaság erőteljes teljesítménye miatti ugrásszerű emelkedése vonzó vásárlási lehetőséget teremtett a kötvénybefektetők számára. A pénzügyminisztérium magasabb költséggel történő hosszú lejáratú kötvénykibocsátása esélyt jelent a fix kamatozású portfóliók erős hozamának biztosítására. A növekvő állami hitelfelvétellel és a lehetséges gazdasági következményekkel kapcsolatos aggodalmak ellenére egyes szakértők egy olyan adósságpiaci rallyt várnak, amely végül csökkentheti a kamatlábakat, ami előnyös lehet azoknak, akik most kötvényekbe fektetnek.
Annak ellenére, hogy a Federal Reserve 22 éves csúcsra emelte a kamatlábakat, a gazdaság továbbra is ellenállónak mutatkozik, a harmadik negyedévre szóló becslések szerint 2%-os növekedéssel folytatódhat az eddigi bővülési trendet. Ez egyes közgazdászokat arra késztetett, hogy megkérdőjelezzék, hogy a kamatlábak valaha is visszatérnek-e a 2020 előtt látott alacsonyabb szintre, még akkor is, ha az infláció a következő néhány évben a Fed 2%-os céljához igazodik - írja a Wall Street Journal.
A jegybank a gazdasági problémák kezelése érdekében kamatot vág, de a jüan logikus leértékelődése ellen azért küzdene: a deviza védelme érdekében már kétszer is beavatkozott a héten, és az árfolyamigazítási lépése is meglepetést okozott a piacon. Az Evergrande csődvédelme és az árnyékbankok problémái rámutatnak a gazdasági kihívásokra, de eközben a jüan értéke és stabilitása is az állami vezetés figyelmének középpontjában áll. A piac továbbra is aggódva figyeli a kínai gazdaság kilátásait.
Törökország inflációs kilátásai a gyenge líra miatt egyre romlanak: az ország központi bankjának felmérése szerint az elemzők az elmúlt több mint két évtized leggyorsabb inflációs ütemét árazzák.
Kína immár harmadik éve tartó ingatlanválsága egyre mélyül, mivel az eladások lassulnak, egyre több a befejezetlen projekt, és fokozódik az adósságtörlesztéseknél a fizetésképtelenségi kockázat. A válság most már az állami tulajdonú fejlesztőket is érinti, amelyekről korábban azt hitték, hogy elszigeteltek a káosztól, miközben a nagy magánfejlesztők problémáit továbbra sem oldották meg. Mindez pedig már az egész kínai gazdaságot fenyegeti, amelynek feszültségei olyannyira ellensúlyozzák a járvány után várt nagy felpattanást, hogy kifejezetten erős lassulás látható az adatokban. Mindez kiegészül az árnyékbankrendszer válságával is, ami lassan egy tökéletes vihart gerjeszt Kína körül.
A tegnap megjelent, a várakozásoknál jóval gyengébb második negyedéves GDP-adatok után több piaci elemző felvetette, hogy veszélybe került a kormány minimumcélja, hogy 2023 egészében legyen gazdasági növekedés. Illusztratív számítások keretében megnéztük, milyen második fél évre van szükség a magyar gazdaságtól, hogy a gazdaságpolitika céljai megvalósuljanak. Kifejezetten erősre.
Magyarország azon hat uniós tagállam közé tartozik, amelyeknek mind a bruttó hazai terméke (GDP), mind az üvegházhatású gázkibocsátása (ÜHG) esett az idei első negyedévben a tavalyi első negyedévhez képest – közölte az Eurostat. Uniós szinten 2,9%-os volt az ÜHG-kibocsátás esése, miközben a GDP 1,2%-kal nőtt, tehát a nagy többség tényleg anélkül tudott növekedni, hogy a károsanyag-kibocsátása is nőtt volna.
A Federal Reserve tisztviselői megosztottak voltak a további kamatemelések szükségességét illetően az amerikai jegybank júliusi ülésén - derül ki a szerdán közzétett jegyzőkönyvből. Míg "a legtöbb" döntéshozó az infláció elleni küzdelmet helyezte előtérbe, azonban "néhány résztvevő" kiemelte a túl nagy kamatemelés gazdasági kockázatait.
A World Resources Institute "Aqueduct" vízkockázati kutatása szerint szélsőséges vízhiánnyal küzd huszonöt ország, amelyekben együtt a világ népességének negyede él. Az Aqueduct jelentés várakozásai szerint 2050-re a globális GDP közel harmada lesz kitéve nagyfokú vízhiánynak - számolt be a brit The Guardian.
A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,3%-kal elmaradt az előző negyedévitől. Ezzel negyedik negyedéve zsugorodik a gazdaság, vagyis egy éve van technikai recesszióban Magyarország. Az éves változást kifejező mutató szerint a GDP (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 2,3%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
A világ nagy gazdaságai jelentős támogatásokat kínálnak a zöld technológiákba történő beruházások vonzására, ami olyan éles versenyhez vezet, amely a kisebb gazdaságokat hátrányos helyzetbe hozza. Az USA, az EU és Japán ösztönzőkkel vonzza a külföldi tőkeberuházásokat (FDI), ami megkérdőjelezi a globalizáció elveit, és potenciálisan gátolja azon gazdaságok növekedését, amelyek nem képesek megfelelni ezeknek a támogatásoknak.
Az orosz statisztikai hivatal nem végleges adatai szerint a hazai össztermék (GDP) 4,9 százalékkal nőtt a második negyedévben éves összevetésben, miután az első negyedévben 1,8 százalékkal csökkent.
Kína és az általa évtizedekig produkált "növekedési csoda" sokak érdeklődését felkeltette, és a köztudatban az ázsiai ország úgy él, mint amely hamarosan átveszi a világgazdaságban a legmeghatározóbb szerepet az Egyesült Államoktól. Az igaz, hogy Kína néhány évtizeden belül a legnagyobb gazdasággá válhat a világon, de a jelenlegi növekedési tempót látva az USA leelőzése is kitolódott az időben. Kína valójában egy alacsonyan fejlett ország, amely jelenlegi fejlettségi szintjét is annak köszönheti, hogy a Nyugaton meghonosodott gazdasági modellt részben elsajátították, és hogy a nyugati vállalatok hatalmas bizniszt láttak az akkor még végtelenül és olcsó rendelkezésre álló munkaerőben. Csakhogy ez a modell a jelenlegi fejlettséghez volt elég, átfogó szerkezetváltás nélkül nem fognak kilépni a közepes jövedelmi sávból. Jól menedzselt modellváltásra lenne szükség, csakhogy ehhez olyan intézkedéseket kéne meglépni, amelyek a kínaihoz hasonlóan gondolkodó rezsimekben nehezen elképzelhetőek.
Joe Biden amerikai elnök "ketyegő időzített bombának" nevezte Kínát egy csütörtök esti adománygyűjtő politikai eseményen annak gazdasági problémái miatt, de közben furcsa GDP-adatokat is említett, amelyek jócskán eltérnek a hivatalos kínai adatközléstől.
Nagy sztori az OTP, a régiós makró, az orosz-ukrán bankpiaci helyzet és a magyarországi adóztatás is a legrosszabb forgatókönyvekhez képest sokkal jobban alakul, a leánybankok pedig ontják a profitot. Egyre több befektető látja ezt, nagy forgalommal menetel felfelé az árfolyam, ami idén már közel 40 százalékot emelkedett. A technikai kép is pozitív, de vannak már figyelmeztető jelek.
A várt 0,2% helyett 0,5%-kal nőtt júniusban a brit GDP, és ez oda vezetett, hogy a második negyedévi növekedés is a várt stagnálás helyett 0,2%-os lett – közölte ma reggel a brit statisztikai hivatal. Ezzel együtt továbbra is igaz, hogy a brit gazdaság mérete még mindig nem érte el a járvány kezdete előtti, 2019 végi szintjét, egyedüliként a vezető gazdaságok közül.